Magyar kávékultúra

DSC09376

Magyarországon a kávé a törökökkel együtt jelent meg, de ekkor azonban még nem volt népszerű. Ebből az időből származik a “fekete leves” kifejezésünk is.

A kávézás divatjának megteremtése a bécsi udvarban gyakran megforduló magyar katonatiszteknek és arisztokratáknak köszönhető.

Az első magyar kávéház 1714-ben nyitott ki, majd néhány év elteltével német és olasz kávéházak is megnyitották kapuikat a pesti közönség számára. A kávézási szokás olyan gyorsan terjedt, hogy 1896-ra Budapesten több mint 500 kávéház és körülbelül ugyanannyi kávékimérés működött.

Ekkora a kávéházak már a szellemi és társasági élet központjaivá váltak.

Az elkövetkezendő 200 év lett a hazai kávékultúra legfényesebb korszaka. Ezen időszak alatt 166-szorosára nőtt a kávéházak száma a fővárosban. A kávéház a társasági élet elsődleges színhelye lett. Tekintsük csak a híres New York kávéházat, a Pilvaxot, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt, Abbaziát, Bergert, Helvetiát, a Belvárosi Kávéházat, az Emkét vagy a Club-ot.

A 19. század elejétől a második világháborúig Buda és Pest kulturális élete a kávéházakról szólt.

A kommunista hatalomátvétel után szinte minden kávéházat bezártak, a megmaradt néhányat pedig nem volt ajánlatos látogatni. Ennek hatására a hazai kávékultúra is hanyatlásnak indult. A kávé az államszocializmus éveiben egyfajta luxuscikknek számított, minősége pedig romlott.

Az elmúlt 20 év alatt a hazai kávékultúra lassan, de újra virágázásnak indult. Manapság az emberek el sem tudják képzelni a napjukat kávé nélkül. A kávéházak forgalma és társadalmi szerepe azonban sokkal mérsékeltebb, mint korábban. Viszont ma már kávézók sora nyílik, melyek változatos, mindenki ízlését kielégítő kávéspecialitásokkal várják a látogatókat.

A hagyományos és a híresebb Espressok mellett minden kávézó itallapján találunk Caffe Machiatot (espresso tejhabbal foltozva), Cappuccinot, Latte machiatot (habosított tej espressoval rétegezve).

Illetve már egyre nagyobb a választék a kávékülönlegességek terén is, mint a Latte bianco (vaníliás, fehér csokis latte macchiato), a Choco-latte (csokis latte macchiato), a Black & White (csokikrémes, tejszínhabos espresso), a Latte Verde (mentás latte macchiato). És egy igazán előkelő kávézóban már alkoholos kávékülönlegességeket is iszogathatunk, mint az Irish Coffe, és a Baileys Coffee.

Természetesen a kávézók gondolnak a forró nyárra, amikor szívesebben fogyasztunk hideg italokat. A kávé ízéről nyáron sem kell lemondanunk, hiszen igazán finom hideg kávéitalok kínálatából választhatunk, melyek már több ízben kaphatóak, hiszen van sima jegeskávé, mandulás, a kókuszos és karamellás jegeskávé is.

Kávézási szokás

A magyar kávéfogyasztók napi átlag 1-2 csésze kávét fogyasztanak. A lakosság 80 százaléka iszik kávét, 71%-a használ a kávéfőzéshez eszpresszó gépet, elektromos kávéfőzőt vagy a hagyományos kotyogót. A magyarok előnyben részesítik az erős kávét. A kávéfogyasztás helyszíne elsősorban az otthon, a második leggyakoribb helyszín a munkahely, és az egyéb vendéglátó helyek, például kávézók, vagy éttermek.

A magyarok más népekhez hasonlóan szívesen beülnek egy kávézóba, ahol szénsavmentes ásványvíz vagy üdítő kíséretében megisznak egy csésze erős kávét. Délután viszont már gyengébbet is szoktak fogyasztani, a hosszú kávét tejszínhabbal vagy a kapucsínót egyaránt kedvelik. Ezek főleg a hölgyek körében népszerűek, a férfiak a jó erős feketére esküsznek.

Étteremben az ebéd elfogyasztása után szoktak kávét rendelni a desszert mellé. És ezt a szokást tartják otthon is, legyen az egy sima családi ebéd, vagy ünnepi alkalom, kávét illik felszolgálni az ebéd végeztével.

A leggyakrabban tejjel és cukorral isszák ezt a fekete démoni italt, de többen isszák tejszínnel vagy tejszínhabbal is.

forrás: www.bulvaros.hu

FacebookTwitterGoogle+

Hozzászólások

Magyar kávékultúra — 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?