Magyar kávékultúra

DSC09376

Magyarországon a kávé a törökökkel együtt jelent meg, de ekkor azonban még nem volt népszerű. Ebből az időből származik a “fekete leves” kifejezésünk is.

A kávézás divatjának megteremtése a bécsi udvarban gyakran megforduló magyar katonatiszteknek és arisztokratáknak köszönhető.

Az első magyar kávéház 1714-ben nyitott ki, majd néhány év elteltével német és olasz kávéházak is megnyitották kapuikat a pesti közönség számára. A kávézási szokás olyan gyorsan terjedt, hogy 1896-ra Budapesten több mint 500 kávéház és körülbelül ugyanannyi kávékimérés működött.

Ekkora a kávéházak már a szellemi és társasági élet központjaivá váltak.

Az elkövetkezendő 200 év lett a hazai kávékultúra legfényesebb korszaka. Ezen időszak alatt 166-szorosára nőtt a kávéházak száma a fővárosban. A kávéház a társasági élet elsődleges színhelye lett. Tekintsük csak a híres New York kávéházat, a Pilvaxot, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt, Abbaziát, Bergert, Helvetiát, a Belvárosi Kávéházat, az Emkét vagy a Club-ot.

A 19. század elejétől a második világháborúig Buda és Pest kulturális élete a kávéházakról szólt.

A kommunista hatalomátvétel után szinte minden kávéházat bezártak, a megmaradt néhányat pedig nem volt ajánlatos látogatni. Ennek hatására a hazai kávékultúra is hanyatlásnak indult. A kávé az államszocializmus éveiben egyfajta luxuscikknek számított, minősége pedig romlott.

Az elmúlt 20 év alatt a hazai kávékultúra lassan, de újra virágázásnak indult. Manapság az emberek el sem tudják képzelni a napjukat kávé nélkül. A kávéházak forgalma és társadalmi szerepe azonban sokkal mérsékeltebb, mint korábban. Viszont ma már kávézók sora nyílik, melyek változatos, mindenki ízlését kielégítő kávéspecialitásokkal várják a látogatókat.

A hagyományos és a híresebb Espressok mellett minden kávézó itallapján találunk Caffe Machiatot (espresso tejhabbal foltozva), Cappuccinot, Latte machiatot (habosított tej espressoval rétegezve).

Illetve már egyre nagyobb a választék a kávékülönlegességek terén is, mint a Latte bianco (vaníliás, fehér csokis latte macchiato), a Choco-latte (csokis latte macchiato), a Black & White (csokikrémes, tejszínhabos espresso), a Latte Verde (mentás latte macchiato). És egy igazán előkelő kávézóban már alkoholos kávékülönlegességeket is iszogathatunk, mint az Irish Coffe, és a Baileys Coffee.

Természetesen a kávézók gondolnak a forró nyárra, amikor szívesebben fogyasztunk hideg italokat. A kávé ízéről nyáron sem kell lemondanunk, hiszen igazán finom hideg kávéitalok kínálatából választhatunk, melyek már több ízben kaphatóak, hiszen van sima jegeskávé, mandulás, a kókuszos és karamellás jegeskávé is.

Kávézási szokás

A magyar kávéfogyasztók napi átlag 1-2 csésze kávét fogyasztanak. A lakosság 80 százaléka iszik kávét, 71%-a használ a kávéfőzéshez eszpresszó gépet, elektromos kávéfőzőt vagy a hagyományos kotyogót. A magyarok előnyben részesítik az erős kávét. A kávéfogyasztás helyszíne elsősorban az otthon, a második leggyakoribb helyszín a munkahely, és az egyéb vendéglátó helyek, például kávézók, vagy éttermek.

A magyarok más népekhez hasonlóan szívesen beülnek egy kávézóba, ahol szénsavmentes ásványvíz vagy üdítő kíséretében megisznak egy csésze erős kávét. Délután viszont már gyengébbet is szoktak fogyasztani, a hosszú kávét tejszínhabbal vagy a kapucsínót egyaránt kedvelik. Ezek főleg a hölgyek körében népszerűek, a férfiak a jó erős feketére esküsznek.

Étteremben az ebéd elfogyasztása után szoktak kávét rendelni a desszert mellé. És ezt a szokást tartják otthon is, legyen az egy sima családi ebéd, vagy ünnepi alkalom, kávét illik felszolgálni az ebéd végeztével.

A leggyakrabban tejjel és cukorral isszák ezt a fekete démoni italt, de többen isszák tejszínnel vagy tejszínhabbal is.

forrás: www.bulvaros.hu

FacebookTwitterGoogle+

Kávéitalok

Kávéitalok


 

Egy kis útmutató a kávéitalok kavalkádjában. Ha nem szeretnél tudatlanul ülni a kávézók itallapja felett vagy ne adj isten bambán nézni a pincérre miközben felsorolja az általuk kínált kávé különlegességeket, javaslom, hogy fusd végig az alábbi listát.


Olasz Kávéitalok

Eszpresszósötét, ún. olasz pörkölésű, finomra őrölt babkávéból készült 25-30 ml sűrű, krémes kávé, melyet az ún. espresso eljárássalkészítenek.A jó eszpresszót krémes, vöröses-mogyoróbarna, cirmos hab az ún. “crema” koronázza.

Egy csésze eszpresszó

Doppiodupla eszpresszó egy csészében, akinek egy kevés hogy beinduljon a nap

Ristrettoa kávé esszenciája, 20 ml-be összesűrítve

Americanoazoknak, akik kicsit “hígabban” szeretik az eszpresszót. Az eszpresszó erőteljességét ízlés szerinti mennyiségű forró vízhozzáadásával tompítjuk.

Persze nem célszerű túl sok vizet hozzáadni, hiszen elveszik a kávék jellegzetes íze. Az americano az ausztrál long black gyengébb változata.

hosszú kávé, cafe americano

Lungoegy kicsit hosszabbra (kb. kétszeres mennyiségű vízzel) főzött eszpresszó, kb. 50 ml (egy jól elkészített eszpresszó kb. 25-30 ml). A francia megfelelője a café allongé, míg németülVerlangerter.

Mocha eszpresszó, kb. 50 ml csokoládészirup vagy kakaó, forró tej tetején tejszínhabbal.

Cappuccino krémes eszpresszó, habosított tej és tejhab kb. 1/3-1/3-1/3 arányú elegye. Az elnevezést a kapucinus szerzetesek öltözéke – sötétbarna csuha fehér csuklyával – ihlette.

Kapucsínó

Machiatto (mákkiáto)- eszpresszó, egy foltnyi tejhabbal a tetején, az elnevezés is innen ered, ugyanis a “macchiato” foltost jelent olaszul.

Macchiato

Latte Machiattoeszpresszó kb. 2,5 dl meleg habosított tejjel és tejhabbal a tetején

Cafe Latte 1/3 eszpresszó, 2/3 gőzölt tej, kb. 1 cm vastag tejhabbal a tetején

Cafe latte

Bécsi Jellegű Kávék

A bécsi jellegű kávék alapja közepesen pörkölt babkávéból készült feketekávé. A pörkölési mód innen kapta a “bécsi” elnevezést.

Melangekávé, tej és tejszín keveréke (nincs tejszínhab a tetején, atejszínt az italba keverik bele)

Kapuziner – bécsi jellegű kávé tejszínhabbal, kakóporral megszórva

A Franciák Kávéja

Cafe au Laitközepesen pörkölt, (francia pörkölésű) babkávéból készült kávé és meleg tej kb. 1-1 arányú elegye

Török Kávé

A finomra őrölt kávét hosszúnyelűsárgaréz edényben lassan,nyílt tűzön együtt főzik vízzel és cukorral (egy csésze vízhez egy teáskanál őrölt kávét adnak).

Amikor felforr leveszik a tűzről, és keveset szétosztanak a csészékbe. A maradékot visszateszik és újból felforraljákmajd elosztják a csészékbe.

Török kávé

Jeges Kávé

Egy tikkasztó nyári napon valószínűleg nem egy forró kávéital álmaink ne továbbja.

A kávé szerlemeseinek a nagy melegben sem kell lemondaniuk kedvenc italukról, hiszen számtalan jeges kávé változatot kínálnak a kávéházak de otthon is kísérletezhetünk hideg kávés csodák elkészítésével.

Frappé

A magyar kávézók jeges kávéként általában forró kávéba tett vaníliafagyit kínálnak, mely inkább desszert mint ital.

Freddo – tört jégre öntött eszpresszó vagy kapucsínó

Ausztrál Kávéitalok

Long Blackeszpresszót főznek le forró vízbe.

Flat White – kedvelt kávéital Ausztráliában és Új-Zélandon, mely nagyon hasonló a latte-hoz: 1/3 eszpresszóhoz öntünk kicsivel kevesebb gőzölt tejet mintha latte-t készítenénk.

Az eszpresszóhoz öntés előtt a gőzölt tej habját óvatos mozdulatokkal (hasonlóan a tojásfehérje hab keveréséhez piskótatészta készítésénél) összekeverjük a tejjel.

forrás: www.kavezona.hu

FacebookTwitterGoogle+

A kávé eredete és bemutatása

 

A kávé és a legendák

kaldi legendájaA kávé eredete mára a legendák és mítoszok ködébe vész, az egyik (és talán legvalószínűbb) történet szerint már i.e. 300 körül felfedezték a kávészemek frissítő hatását. A legenda Kaldiról szól, egy ifjú pásztorról az antik Arábiában, aki gyakran vitte kecskéit a közeli hegyi legelőre, egy kolostor szomszédságába.
Kecskéi, mikor lelegelték egy különleges, ismeretlen bokor piros bogyóit, a pásztorfiú legnagyobb ámulatára nyugtalanná váltak. Mivel azt gondolta, hogy mindez az ördög műve, Kaldi összeszedte a titokzatos bokor gyümölcseit, és elvitte azokat a kolostorba megmutatni az aggastyán apátnak, Yahiának.

A szerzetesek, megegyezve abban, hogy valóban minden bizonnyal az ördög művéről van szó, azonnal elégették a megrontó hatású hegyi cserje leveleit és bogyóit. De a bogyók olyan isteni aromát árasztottak magukból égés közben, hogy a szerzetesek kíváncsiságukban összegyűjtötték az elégett bogyókból megmaradt port, s főzetet készítettek belőle. A főzetből egy nagyon sötét színű, illatos, sűrű italt nyertek. Egyre növekvő kíváncsisággal nagyokat kortyolgattak belőle.

Legnagyobb meglepetésükre úgy felélénkültek, hogy az esti rituális imádkozások során mindig is érzett szokásos fáradtságuk és álmosságuk hirtelen elillant. Hamar rájöttek, hogy ezekkel a bogyókkal, megpörkölve őket, el lehet űzni az álmosságot. Így kezdtél el használni őket gondolkodásuk serkentésére, illetve az éjféli imádkozások megkönnyítésére: így lett ebből a “pokoli sötét” italból az Ég ajándéka.
Azóta a kávé nem csupán egy egyedüli és utánozhatatlan ital, hanem egy igazi rítus. Mindennapjaink ellenállhatatlan illata, egy finom korty, amely regenerál minket, dédelget és kényeztet.

A kávé népszerűsítését a legrégibb monda Mohamednek, az iszlám vallás megalapítójának tulajdonítja. A hagyomány szerint egy alkalommal, amikor súlyos betegen feküdt az ágyán, megkönyörült rajta Allah, és Gábriel arkangyallal küldött neki egy gyógyító italt, amely fekete volt, mint a Kábakő Mekkában. Ez a “qahwa” (izgató) Mohamedbe ifjú erőt öntött, olyannyira, hogy az ital elfogyasztása után képes volt negyven férfit kiemelni a nyeregből, majd ugyanennyi nőt megismertetni a szerelemmel.

a kávé eredeteEgy harmadik történet szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól.

Léteznek olyan írásos bizonyítékok, melyek szerint egy arab tudós, Avicenna már 1000 körül gyógyszerként alkalmazta a fekete levest. Emellett több réges-régi arab mesében is felbukkan egy titokzatos, keserű ital.

E legendák közül természetesen egyik sem bizonyított. Valószínűsíthetően a kávéital elterjedése folyamán jöttek létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást.

A “qahwe”, “kahwe” bizonyíthatóan arab szavak, amelyekkel európai utazók találkoznak Arábiában, sőt a törökök is a “kahwe” szót vették át és terjesztették el az oszmán birodalomban. Ebből ered a mi kávé szavunk is, ellentétben más európai nyelvekkel, amelyek a latin coffea szót vették át, és használják saját kiejtésük és helyesírásuk szerint. Az említett arab szavak eredeti jelentése bor volt, és valószínűleg azért vitték át jelentését a kávéra is, mert hasonló élénkítő, hangulatjavító hatása volt.

 

A kávé hódító útja

kávécserjeA források nagyjából megegyeznek abban, hogy az a bizonyos vörös bogyós bokor, azaz a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik, innen jutott el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. Kaffa város körül még mai találkozni lehet vadon növő cserjékkel, amelyek elérheti a 12 méteres magasságot. Abesszíniában már a IX. században említették a kávét. Pontosan nem lehet tudni, hogyan került át Arábiába, de onnan szigorúan megtiltották a kivitelét, csakhogy már akkor sem lehetett minden zarándok mellé rendőrt állítani – és a tiltott gyümölcs az első emberpár óta a legédesebb -, ezért nincs az a kockázat, amit ne vállaltak volna érte.Míg a kínaiaknak a tea, addig az araboknak a kávé volt a féltve őrzött árucikkük. A kávébab a növény magja, melynek ha felhasítjuk a termését, és kiszedjük a gyümölcshúsba ágyazott magokat, akkor azok terméketlenné válnak. Ezért csak mag formában engedték meg a kivitelét Arábiából.

A portugálok és a hollandok 1600 körül vitték Ceylonba és a többi gyarmataikra. Ugyanebben az időben egy mohamedán zarándok Indiába vitte, ahonnan 1699-ban került Jáva szigetére. 1706-ban az amszterdami hajtatóházakban ültettek kávécserjéket. XIV. Lajos francia királynak ajándékoztak egy növényt, amelynek külön üvegházat építettek, és amelynek hajtásait állítólag a világ számos helyére elvitték.

Meglepő, hogy a kávé viszonylag milyen rövid múltra tekinthet vissza. Az ókori ember ösztönösen kereste a gyógynövényeket és azokat a növényeket, amelyek általános jólétet, örömét fokozták. A teáról tudjuk, hogy körülbelül ezer évvel megelőzte a kávét, ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a kávécserje gyümölcsének előbb valami módon kapcsolatba kellett kerülnie a tűzzel.

a kávé elterjedéseA kávéital elterjedése összefügg az iszlám terjedésével Észak-Afrikában, Dél-Európában és Dél-Ázsiában, valamint 1300 körül az oszmán birodalom terjeszkedésével. Mivel a próféta megtiltotta híveinek a bor élvezetét, ezért a kávé kiemelkedő szerephez jutott az iszlám kultúrában. A bogyókból főzött kávé hamarosan az egész mohamedán világban elterjedt, sokak számára a tiltott alkoholt helyettesítő élvezeti cikké vált. Konstantinápolyban 1554-ben nyílt meg II. Szulejmán alatt az első kávéház, mire az igazhitűek elmaradoztak a mecsetből. Ezért egy ideig betiltották a fekete nyilvános élvezetét (ekkor otthon, zárt ajtók mögött itták az emberek), de aztán jött egy új mufti, aki egyrészt szerette a kávét, másrészt rájött, hogy hatalmas összegekhez juthat, ha megadóztatja – így újra engedélyezte a kávéivást. A keresztény Európában Velence ismerte meg elsőnek a kávét 1615-ben. Rögtön akadtak ellenzői az egyházi körökből. A fanatikusok felszólították VIII. Kelemen pápát, hogy az “ördög italát” helyezze egyházi átok alá, hiszen az iszlám is tiltja a bor élvezetét híveinek. A pápa erre nem volt hajlandó, mert maga is kitűnő italnak tartotta a kávét.

1650 után egymás után nyíltak meg kávéházak Európa nagyobb városaiban. Magyarországon feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismerték meg a kávét. A kávé szót Zrínyi Miklós írja le először a Szigeti Veszedelem 3. énekében:

“Egymás közt sok dologról beszélgetének.
Káuét kicsin finchából hörpölgetének…”

Nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg.

Leggyakoribb kávéfajták

  • Coffea arabica
    • Typica
    • Bourbon
    • Margogype
    • Mokka
  • Coffea canephora
    • Robusta
    • Uganda
    • Kouillon
    • Coffea liberica
    • Coffea excelsa
    • Coffea stenophylla

(forrás:www.kavekorzo.hu)

 

FacebookTwitterGoogle+

Angelo Cabral meglepetése, 2015-ös portugál cukrok

Sok szöveget nem kívánnék írni. Azt azért el kell mondjam, Angelo időnként akkora csomaggal lep meg, hogy levegőért kapkodom, s gőzöm sincs mivel tudom viszonozni a küldeményeit. Most ismét ebbe a helyzetbe kerültem. Ettől függetlenül, örömmel bemutatom nektek miket kaptam. Sok sor olyan, hogy azonos kép mellett a szöveg különbözősége mutatja a sor tagjait. Ezek közül csak párat szkeneltem, de a sor teljes!

Nos lássuk a képeket:

2015 SIDUL 1 2015 SIDUL 2 Európai borváros Környezetvédelem 1 sorok 2 sorok szóló cukrok

FacebookTwitterGoogle+